Los Angeles UPDATE

Ígértem, hogy Los Angelesről még bővebben. Így néhány nap távolságból, jót is rosszat is.

A blog eddig az azonnali benyomások tükre volt, most volt időm az utazás alatt feldolgozni az eddigieket. Miért is volt számomra olyan negatív Los Angeles? Hozzá kell tenni, hogy első benyomás volt, azonnali.

Legelőször, mellbevágó volt az idő eltöltésének haszontalansága, azok után, amit eddig tapasztaltunk, láttunk, tettünk, ahogyan a perceket próbáltuk minél jobban kihasználni, minél értékesebben eltölteni. Dugóban pöfékelni -szerintem ezt nem kell ecsetelni- nincs rá jobb szó: szimplán dühítő. Budapest délután 4-5 órakor kihalt falu Los Angeleshez képest. Így a tömegiszonyommal együtt az alaphang meg is volt a műhöz.

Autóval

A zebrán nem férnek el a gyalogosok, szinte fellökik egymást

Ott kéne fényképezni, ehhez nagyon nagy levegőt kell vennem hogy ne meneküljek el

Ennyit a tömegről és dugóról. Érdekes, hogy Chicago is óriási város, de ott mégsem volt olyan érzésem hogy megfulladok. Mostanáig gondolkodtam rajta hogy miért, és mégsem tudom. Ott is sok ember volt, de valahogy nem tűntek a dolgok értelmetlennek. Vagy az az elején volt, és közben élvezhettem a természetet, a vidék nyugalmát, az emberséget, odafigyelést, kedvességet, hozzászoktam valami egészen máshoz, amitől ez a világ nagyon más, nagyon idegen. Pedig Las Vegasban sokkal nagyobb volt a tömeg, de inkább szórakoztató és bohókás volt, ez a lökdösődés, taposás, egymás semmibe vevése még Vegashoz képest is fagyos volt.

A másik idegesítő dolog a városban a büdös volt. Nem csak nekem tűnt fel, Tomi is fintorgott, egyszerűen képtelen voltam elhinni hogy ezt ők nem érzik. A forrás egyike szerintem az, hogy úgy építkeztek a sétálóutcák környékén, hogy az épületek eleje nagyon szép lehessen, és minden szükséges rossz kiszolgáló dolgot (rakodó bejárat, szemetesek, szellőzők, klímaventillátorok) hátulra tesznek. Ilyen módon minden második utca sikátor, amire két "szép" utca hátulja nyílik. Az ilyen sikátorokban piszkos rozsdás vasajtók, kidobott penészes egérrágta matracok, szemetes konténerek, kiöntött felmosóvíz, ázott kartonpapírok, romlott ételek, közöttük valószínűleg egér, patkány, és kitudja még mik. A sikátorok nyílása a sétálóutcára szűk, így a látképet nem zavarják, az utca tökéletes, kuka sehol (szemét ugye nem is létezik), viszont a sikátorokból és a csatornákból ömlik a bűz. A helyiek nyilván megszokták. Mindent a tökéletes kinézetért. Hogy mi van mögötte? Az nem számít.

Mivel nincs elég kuka (az olyan hogy néz ki már), így a sok ember egyenlő sok eldobált szemét. (Amerika általunk bejárt többi részén a szemét vagy cigarettacsikk az utcán egyáltalán nem jellemző, rendkívül nagy a tisztaság ezen a téren, de rendkívül sok a kirakott kuka és hamutartó is) Bár dohányzom, nagyon utálom ha valaki szétdobálja a cigarettacsikket az utcán. A többi államban mindenhol tele minden nemcsak szeméttartókkal, hanem homokkal töltött betonkosarakkal, a csikkeket mindenki (még a lepukkantabb területeken is) ezekbe teszi, és nem dobálja el. Egyszerűen nem szokás. Még egy teletetovált, félmeztelen, bőrfejű vagánynak sem derogál elsétálni egy kukáig. Itt viszont nincs hova. Mivel Kalifornia élen jár a dohányzás elleni küzdelemben, úgy látszik ennek egyik sarkalatos pontja a kukák és hamutartók eltüntetése. Ezzel - nálam legalábbis - kivívta a csikkekben térdig járó város címet. Mert ugye kijelenthetjük, hogy a város nem dohányzik, jól hangzik a politikai kampányban, ettől még az nem lesz igaz. Ahogyan a mű-üzletek eleje, amin csak csillogó üveg van, a tűsarkúban lehet bebillegni, és vígan duruzsol a légkondi minden betérő Mr és Mrs vagy Miss Tökély számára, a légkondi másik fele az ugye nem létezik, ahogyan nedves dunsztot csinál hátul a sikátorban, ahogyan szellőzés nélkül tízesével egymás mellé szerelve ontja a gőzt. Na de hogy is van ez? Úriember és úrinő nem néz a háta mögé, ahogyan az elpusztuló környezetével sem törődik. Csak menjen az üzlet, jó legyen a látszat, épüljön az álom, fogyasszon a nép.

Ennyit a büdösről, a koszosról, a zsúfoltról, és a képmutatásról. Akkor jöjjön a hideg. Na nem a hőmérsékletre gondolok. Míg tébláboltunk, percek alatt kétszer löktek oldalba, egyszer telitalppal a lábamra tapostak, a hátizsákomat annyiszor sodorták le a vállamról, hogy már inkább szatyorként fogtam, és vajon hányszor hangzott el egy "Sorry"? Pontosan nullaszor. Az emberek a kirakatokat bámulják, vagy néznek maguk elé, az eddigi egymásra figyelésnek nyoma sincs, sőt. Ugyan miért is nem szívódik fel a másik?

OK, lehet hogy igazságtalan vagyok, mert amit láttam, az a sétálóutca, a móló, és a strand. Ebből nem illik ítélkezni, úgyhogy az egész véleményhez hozzá kell tennem, hogy először is nagyon szubjektív (de az egész blog az!), másodszor pedig egy nagyon-nagyon kicsi minta alapján jutottam erre.
Azt viszont biztosan állíthatom, hogy nem éreztem ingerenciát nagyobb mintavételezésre, inkább menekülőre fogtam a dolgot, nekem ennyi elég is volt. Nem mondhatnám, hogy sajnáltam hogy nem tölthetünk itt még pár napot. Sőt, jó volt így a végére, mert Budapest -az összes hibájával együtt- sokkal szerethetőbbnek tűnt. :)

A teljességhez azért a jó dolgok is hozzá tartoznak, ezért azokat így a végére tartogattam.

Betértünk egy Apple Storeba, és az üzlet is, meg a kiszolgálás is nagyon különleges volt. Az üzlet olyan nagy volt, hogy ellátni sem lehetett a végéig, és minden kirakosgatva, kipróbálhatóan, ami csak kapható. A vásárló kedvére kütyűzhet bármivel, bármeddig, nem vizslatják árgus szemek, nem üveg mögött mutogatják a készülékeket, és be is vannak kapcsolva. :) Természetesen a kutyádat is behozhatod.

Ez a tér egyik fele, az üzlet kétszer ekkora

A vásárlás menete igazán vásárlóbarát megoldás. Az eladó (aki "láthatatlan", csak akkor jön oda hozzád ha akarod, de akkor azonnal, és csak veled foglalkozik) nagyon kedves, segítőkész, érthetően, tisztán beszél nem vartyogva és nyammogva. A fizetés pedig úgy történik, hogy a térben, ahol éppen vagy, a veled foglalkozó eladónál van egy kis PDA, amin kártyaolvasó is van, egy perc alatt leolvassa, másik perc alatt kihozzák amit kértél, majd szép napot kívánnak és örülnek. (Utóbbi akkor is ha csak egy filléres kis vackot veszel, vagy semmit sem veszel)
Majdnem el is feledteti, hogy a sikátor, ahova az egésznek a negatívja ömlik, ott van valamelyik szép fehér fal másik oldalán.