Esős, borús reggelre ébredtünk. Ennek ellenére nagyon fülledt meleg volt, úgyhogy a melegholmi továbbra sem került elő. Nagyon előrelátón tegnap kimostam egy pólót, mert annyira meleg van, hogy -bár minden napra hoztam egyet és megfogadtam hogy nem mosok- a fekete színű póló ijesztően közel került. Apropó, jótanács kezdő Route66 túrázóknak: a fekete póló kerülendő, mert azon túl hogy hülyének néznek benne a 38 fokban, még meg is sülsz. :)

Így indult a nap

A 66-os útnak fénykorában hatalmas forgalma volt, így sorban nőttek ki a városok, a városokban pedig nyüzsgő élet, sok-sok üzlet. Az autópálya megépülésével azonban az üzletek legnagyobb része vásárló híján tönkrement, a helyi lakosságnak nem volt rá szüksége, és nem tudta eltartani. A probléma az úton a kontinens belsejében elhelyezkedő városokat mélyebben érintette mint a partokhoz közelebb lévőket, mert míg azok a városok uticélok is lettek az utazgató embereknek, addig a belső, kevésbé felkapott helyeket a célforgalom elkerülte.

Nagyon meleg napra keltünk reggel. Szerencsére a légkondi jó volt a szobában, úgyhogy ezzel csak akkor szembesültünk, amikor kinyitottuk az ajtót. (Később a kocsi 97 Fahrenheit értéket mutatott kintre, ami Celsiusban 36 körül van)

Ma elbúcsúztunk Missouri államtól is.

De előtte még megtettünk jónéhány mérföldet. Az út nagyobb része kihalt volt, egy új lakóformát ismertünk meg, a farmot. Sok farmot láttunk. Hatalmas terület, valahol egy ház rajta (néha egész kastély), a többi szántóföld vagy legelő. Jellegzetes fakerítése van, vízszintes deszkákból.

A farmok között egy-egy erdős terület. Láttunk több olyan hidat is, mint a Chain of Rocks, csak a kicsinyített változatában.

Ma elbúcsúztunk Illinois államtól.