Úton Vagyunk

Esős, borús reggelre ébredtünk. Ennek ellenére nagyon fülledt meleg volt, úgyhogy a melegholmi továbbra sem került elő. Nagyon előrelátón tegnap kimostam egy pólót, mert annyira meleg van, hogy -bár minden napra hoztam egyet és megfogadtam hogy nem mosok- a fekete színű póló ijesztően közel került. Apropó, jótanács kezdő Route66 túrázóknak: a fekete póló kerülendő, mert azon túl hogy hülyének néznek benne a 38 fokban, még meg is sülsz. :)

Így indult a nap

A 66-os útnak fénykorában hatalmas forgalma volt, így sorban nőttek ki a városok, a városokban pedig nyüzsgő élet, sok-sok üzlet. Az autópálya megépülésével azonban az üzletek legnagyobb része vásárló híján tönkrement, a helyi lakosságnak nem volt rá szüksége, és nem tudta eltartani. A probléma az úton a kontinens belsejében elhelyezkedő városokat mélyebben érintette mint a partokhoz közelebb lévőket, mert míg azok a városok uticélok is lettek az utazgató embereknek, addig a belső, kevésbé felkapott helyeket a célforgalom elkerülte.

Ma további Verdás relikviákra bukkantunk. Talán már említettem korábban, a Verdák rajzolói minden szereplőhöz és környezethez létező modellt kerestek, ezek alapján találták ki a figurákat.

Megtaláltuk a benzinkutat, ami a filmben a hegytetőn van:

Követés: http://runkeeper.com/user/utonvagyunk/activity/195147761

A nagy banán projekt

...a végéhez közeledik. Megállapíthatjuk, hogy a zöld banán Amerikában is ugyanolyan, mint otthon. És ugyanúgy végzi. :)

Hatalmas dekorációk

Ma is láttunk monumentális dolgokat, íme a termés:

Nagyon meleg napra keltünk reggel. Szerencsére a légkondi jó volt a szobában, úgyhogy ezzel csak akkor szembesültünk, amikor kinyitottuk az ajtót. (Később a kocsi 97 Fahrenheit értéket mutatott kintre, ami Celsiusban 36 körül van)