Barstow előtt, az úttól 7 mérföldre van a híres szellemváros, Calico. Azért szellemváros, mert az ezüstláz után teljesen kiürült, és lepusztult. Annyiban különbözik mégis a többi szellemvárostól (mert sok van), hogy ezt teljesen helyreállították a kornak megfelelően, és mintegy óriási szabadtéri múzeumként üzemeltetik.
A villanyvezetékeket, internetet, telefont, és egyéb szükséges infrastrukturális dolgokat úgy elrejtették, hogy csak keresgélve lehet megtalálni, úgy is nehezen, ezért tényleg teljesen olyan mintha a város csaknem 200 évvel ezelőtt fénykorát élné. Egyáltalán nem mű, nem múzeumszerű. A személyzet is teljesen korhű ruhában van, korhű eszközöket használ, csak a boltokban a kártyaolvasó terminál árulkodik a jelen korról. Meseszerű.
Végig lehet menni a város főutcáján, be lehet kukkantani az üzletekbe (majdnem mind működik), de be lehet ülni egy italra a kocsmába, vagy hallgatni a gitárzenét. Akár a helyi vasútra is fel lehet ülni, vagy bemenni a házak közé a kis zegzugokba, a házak előtti hintaszékekre le lehet ülni, ami elérhető az bejárható és használható, nincs korlátozás. Restroom is van, de nem néztem meg, abban valahogy jobban ragaszkodom a modernebb változathoz :)
Fel lehet mászni a hegyre is, a házak közé, ahonnan látni az egész várost. Persze piros szőnyegre senki ne számítson, köveket kell megmászni, mint hajdanán. De a látvány kárpótol.
Fent egyéb érdekességek is vannak:
Ez a ház nagyon csillog...
...nézzük meg közelebbről, nem hinném hogy anno üvegekből építkeztek volna, de ki tudja...
Csak nem légkondik vannak a házak tetején?
Az eredeti ezüstbánya zárva
Órákig bóklásztunk, nagyon hangulatos.
A belépés ingyenes (a fényképezkedésért sem kell fizetni és a parkolásért sem). Mindenfélét lehet vásárolni, a bőrdíszműtől a cukorkáig, az árak alacsonyak az eddig tapasztaltakhoz képest. (Egy üdítő automatában St.Louisban 2 USD, itt 1.60, egy nagy cukorkarúd 30 cent)
Különböző programokat is szoktak tartani, honlapja is van, itt bővebben is lehet tájékozódni.
Mindenképp megéri a kitérőt.